Mennyei királyság

(Kingdom of Heaven)
Színes, szinkronizált amerikai történelmi dráma, 2005
Főszereplők: Orlando Bloom, Eva Green, Jeremy Irons, Liam Neeson, David Thewlis. Zene: Harry Gregson-Williams. Fényképezte: John Mathieson.

Rendezte: Ridley Scott

20th Century Fox
InterCom
Megvásárolható: 2005. október11.

Extrák
Nyelv: magyar 5.1, angol 5.1
Feliratok: magyar, angol, dán, finn, norvég, svéd
- Interaktív menük
- Közvetlen jelenetválasztás
- A film előzetese
- Werkfilm (így készült...)
- Audiokommentár

A XII. század a keresztes hadjáratok fénykorát jelöli. Az egyházi köntösbe bújtatott kizsákmányoló és hódító csaták céljukat érték, Jeruzsálem 1099 óta az európai lovagok irányítása alatt áll.

Balian (Orlando Bloom), a fiatal kovács tisztességesen húzza az igát a forró lángok mellett, ám nem bírja tovább tétlenül nézni a keresztesek önkényuralmát.
Egyszerű származása ellenére, múltját maga mögött hagyva áll élére annak a felkelésnek, melynek egyetlen célja az idegen betolakodók kiűzése a szent városból.
Az események középpontjába került Balian a felszabadítás mellett hódítani is készül: a város gyönyörű hercegnőjéhez fűzik romantikus szálak. Népét jobb sors felé igyekszik terelni a lobogó lelkű ifjú, miközben egy pillanatra nem adja fel saját boldogsága beteljesítését sem.

INFÓ

Scott és William Monahan azt az izgalmas történelmi periódust dolgozták fel a forgatókönyvben, amikor - kevéssel a harmadik keresztes hadjárat előtt - Jeruzsálem és a Szentföld nagy része európai lovagok irányítása alatt állt, akiket a vallásos buzgalom, illetve a földbirtok és egyéb javak ígérete vonzott a háborúba. Történetünk központjában egy ilyen lovag, Ibelini Balián áll, akiből viszont hős lesz: ő biztosan áll a lábán a keresztény szövetségen belüli árulással és hűtlenséggel szemben, és vezetésével

1095-ben II. Orbán pápának az „Isten akaratából!” - felkiáltással sikerült az őrületig hergelnie a keresztény Európát, hogy foglalja vissza Jeruzsálemet, a muzulmán seregek által a VII. században leigázott szent várost. Ezrek válaszoltak a hívó szóra, királyoktól parasztemberekig, és elindultak a majd kétszáz éven át Kelet felé áramló keresztes seregek első hullámai, hogy ókori városokat ostromoljanak, királyságokat alapítsanak és elhintsék a jövő századok vallási konfliktusainak magvait.
Jeruzsálemet az első keresztes hadjáratban visszafoglalták, és néhány generáción át keresztény hercegek kormányozták. De 1186-ra, amikor történetünk kezdődik, a birodalomban mindennapossá vált a viszálykodás, Szalahadin növekvő hatalma pedig létében fenyegeti a királyságot. A rend fenntartása csak a helyőrségek friss európai erőkkel való feltöltésével tűnik megoldhatónak. A király ezért Franciaországba küldi hűséges alattvalóját, Gottfriedot, hogy új harcosokat toborozzon a Szentföldre. De Gottfriednak más küldetése is van hazájában.
A történet ezen a ponton Baliánra, a fiatal patkolókovácsra fókuszál, akinek képességei túlmutatnak a nyersvassal való foglalatoskodáson. „Balián egy feltaláló, egy mérnök - magyarázza az őt játszó Orlando Bloom. - Ha ránéz egy várra, azonnal átlátja, hogyan lehet a legjobban védeni, és ez a képessége nagyon hasznos lesz később, az utazásai során.”
A történet kezdetén Balián kétségbe van esve, hiszen elvesztette feleségét és gyermekeit. Ekkor tűnik fel Ibelini Gottfried, aki azért hagyta el szülőföldjét, hogy keresztesnek álljon, és aki bátorsága és megvesztegethetetlensége révén Balduin király bizalmasa lett. „Amikor ezek a keresztes lovagok elfoglalták Jeruzsálemet, hatalmas, gazdag emberekké váltak - magyarázza Liam Neeson. - Óriási földterületekhez jutottak, amelyek kis királyságokként működtek a birodalomban. Gottfried mint vezető és katona, szintén kapott egy darab földet Jeruzsálemen kívül.”
Gottfried azért tér vissza Franciaországba, hogy megtalálja a fiát. „Tudja, hogy van egy fia - folytatja Neeson. - Soha nem találkozott vele, mert Balián Gottfried és a kovács feleségének titkos kapcsolatából született. Most mégis eljött, hogy megkeresse, és megkérje, tartson vele Jeruzsálembe.”
Bár kezdetben Balián ellenáll Gottfriednak, körülményei nem hagynak neki más alternatívát, mint hogy csatlakozzon apjához. „Baliánt egyetlen cél vezérli, amikor vele megy, hogy válaszokat találjon a fejében kavargó kérdésekre - magyarázza Bloom. - Egy fiatalember, aki a lelki, a szellemi és a társadalmi nevelődés és a felfedezés útját járja, és próbálja megérteni, miről szól az élet. A megbocsátást és a megértést keresi.”

Gottfried más lovagokkal, néhány kereskedővel és az ispotályos lovaggal utazik együtt. „Az ispotályos lovagok története a XI. századba nyúlik vissza - jegyzi meg Thewlis. - Eredetileg szerzetesrend volt, akiknek tagjai a szentföldi keresztény zarándokok ellátásáról gondoskodtak. Bár az ispotályos lovag keményen tud harcolni, alapjában véve pacifista.
Gottfried szomorú ember - folytatja Thewlis. - Nagyon mély bánata van, de élete vége felé egy kis örömöt és megváltást hoz neki Balián megtalálása. Újra felfedezi magában a szeretet, a melegséget, ha arra gondol, hogy lesz kire hagynia örökségét.”
Az utazás alatt Gottfried csapdába esik, és a harcban halálos sebet kap. Utolsó cselekedeteként lovaggá üti fiát, így ruházva át rá a jeruzsálemi béke fenntartásának misszióját. „Megpróbálom meggyőzni, hogy menjen Jeruzsálembe, hiszen keresztények és muzulmánok számára a jövőt a közös, civilizált együttélés jelenti - mondja Neeson. - Gottfried csak sok évnyi értelmetlen gyilkolás árán jutott erre a következtetésre.”
Gottfried halála után az ispotályos lovag lesz Balián társa és tanácsadója. „Ő határozott kérdéseket tesz fel és hagyja, hogy Balián találja meg rájuk a válaszokat - mondja Scott. - Ha olyan szavakat használ, mint a „jócselekedet”, az azt jelenti „jó dolgot tenni”, de nem számít, hogy mit. Hite szerint ez az, amire Istennek gondja van. A többi ostobaság. Nem kell, hogy hangokat hallj, nem kell, hogy letérdepelj. A lényeg a jócselekedet.”

Jeruzsálemben Balián a város összes meghatározó személyiségével találkozik. Első és legfontosabb találkozása a király húgával esik, a gyönyörű Szibilla hercegnővel, akit érdekházasságba kényszerítettek Lusignani Guidó báróval. Szibilla és Balián menthetetlenül vonzódnak egymáshoz, minden politikai bonyodalom ellenére. „Balián nem keresi a szerelmet - teszi hozzá Bloom -, de mélységesen szerelmes lesz, mert számára Szibilla hihetetlenül mámorító, más világból való teremtés. Nagyon érzéki viszony ez, ami után epekedik, de amibe mégis nehezen megy bele. A nővel való találkozás a remény lángját lobbantja föl benne.”
Balián megismerkedik Tibériásszal, a király bölcs katonai tanácsadójával is. „Ő a jeruzsálemi hadsereg marsallja - magyarázza Jeremy Irons. - Főnöke, a király leprás. Mivel az állapota annyira rossz, hogy már nem tudja úgy irányítani a királyságot, ahogyan szeretné, szinte mindenben Tibériászra támaszkodik.”
Tibériász éppúgy tiszteli a muzulmánokat, mint a keresztényeket, jegyzi meg Irons, és gyakran szükségét érzi, hogy a polgárokat is figyelmeztesse egymás elfogadására. „Ő egy idős férfi a karrierje végén, aki belefáradt a harcokba, meg az őt körülvevő emberek ostoba viselkedésébe.”
A szaracénok karizmatikus vezetőjét, Szalahadint az őt alakító színész, Ghassan Massoud, elsősorban és mindenek előtt politikusnak látja. „Másodsorban pedig hadvezér - mondja a színész. - Szalahadin számos csata győztese. Ugyanakkor párbeszédet kezdeményez az ellenséggel, és hisz a párbeszédben. Ő egy nagyon karizmatikus, emellett nagyon humánus figura. És egyébként belül nagyon kedves ember.”
„Szalahadin nagyra becsült muzulmán vezető, politikus, úriember és nagy stratéga volt - teszi hozzá Scott. - És nem csak a szaracénok csodálták és tisztelték őt, hanem a másik oldal is.”